Egyszer csak ott volt a kerítés tövében.
Senki sem tudta, hogy került oda. Persze mi sejtettük... a szomszédban, a kerítés másik felén, pár lépésnyire tőle, minden évben növöget pár tő paradicsom.
Megcsodáltuk, aztán rálegyintettünk: Ááááá, úgysem lesz belőle semmi!
Mondta a szomszédasszony is, ő aztán felénk se járt...magocskával, palántával pláne nem!
Senki sem tudta, hogy került oda. Persze mi sejtettük... a szomszédban, a kerítés másik felén, pár lépésnyire tőle, minden évben növöget pár tő paradicsom.
Megcsodáltuk, aztán rálegyintettünk: Ááááá, úgysem lesz belőle semmi!
Mondta a szomszédasszony is, ő aztán felénk se járt...magocskával, palántával pláne nem!
De a paradicsom nem hallgatott senkire.
Ő csakazértis megmutatta!
Először pár, pici virággal. Közben pedig terjedt, „lombosodott”, nem akartunk hinni a szemünknek. Locsolgattuk, kapott segítséget a talpon maradáshoz egy karó képében. Aztán még több támasztékot, még többet, és még többet... még a kerítéshez is odakötöztük spárgával.
Ma ismét megcsodáltuk aprónéppel. Telistele van apró paradicsommal! Millió kérdésünk volt hozzá… Mikor lesz már piros a termése? Ehető lesz-e? És, ha igen, milyen lesz az íze?
Mekkora lett, mióta utoljára rácsodálkoztunk… hiszen ez már majdnem az égig ér!
Egy csoda növöget az udvarunkon, a homokozó mellett.
Ő csakazértis megmutatta!
Először pár, pici virággal. Közben pedig terjedt, „lombosodott”, nem akartunk hinni a szemünknek. Locsolgattuk, kapott segítséget a talpon maradáshoz egy karó képében. Aztán még több támasztékot, még többet, és még többet... még a kerítéshez is odakötöztük spárgával.
Ma ismét megcsodáltuk aprónéppel. Telistele van apró paradicsommal! Millió kérdésünk volt hozzá… Mikor lesz már piros a termése? Ehető lesz-e? És, ha igen, milyen lesz az íze?
Mekkora lett, mióta utoljára rácsodálkoztunk… hiszen ez már majdnem az égig ér!
Egy csoda növöget az udvarunkon, a homokozó mellett.
Egy égig érő paradicsomfánk van!
Napraforgók a káosz közepette... Nem is értem, hogyan lett... |
De mindegy is a hogyan! Gyönyörű! |
Annyira hiányoltalak. Úgy látszik ez az év az érkező magok éve. Nálunk a telekhatáron tök és napraforgó nő, ahogy a paradicsomotok, úgy érkezett.
VálaszTörlésTényleg! Napraforgó is van. De még milyen lehetetlen helyen. :)
TörlésAnnyira örülök, hogy végre újra bejegyzés! És a paradicsom valóban csodás. Koktélparadicsom. Azt mondják igazából az a vad paradicsom, és ezért ilyen burjánzó és gazdagon termő, viszont kevésbé igényes.
VálaszTörlésDe akár hogy is van, a lényeg, hogy szépséges, és tele van terméssel, ami nem sokára beérik, és te meg az aprónép és a család többi tagja is boldogan nassolhatjátok majd!
A fészen írták többen, hogy finom lesz, és állítólag sárga színű, nem piros (lényegtelen a szín, persze).
TörlésLessük... :)
a zembernek visszatér a hitem, ilyeneket olvasva:))
VálaszTörléskülönben is: négy hónapig vártunk erre a paradicsomra:)))))
nem is, csak vicceltem:)
úgy örülök
Előfordul, hogy csönd van. :o))
TörlésMúlt héten, valamelyik nap megkérdezte a Papa, hogy mi van a natimama-bloggal? Már nem akarom csinálni? Hát de! :o))
Ahol jó lenni oda mindenki szívesen megy. Ember, állat, paradicsomfa. Megpihen kicsit, megerősödik és tovább adja a náltok kapott szeretet.
VálaszTörlésAzért az sem lenne hátrány, ha még ebben az évszázadban sikerülne találkoznunk! ♥ ♥ ♥
TörlésÉrdekes fajta. Nem gömbölyű, hanem izzó formájú.Ilyet még nem láttam. Ha megérett, küldesz mad pár szem magot
VálaszTörlésKüldök hát! Kértek már többen. Imádkozzatok, hogy szépen beérjen... :o)))
TörlésFotóztam az égből pottyant napraforgókat is. Az ablakon keresztül is készítettem képet, de azt meg sem merem mutatni, olyan kaotikus körülmények között növögetnek szegénykék.
VálaszTörlés