Mottó

" A Nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel."

2015. január 24., szombat

Mindennapi dolgaink



Szépségesek!


Jeges szél cibálta/dermesztette minden porcikánkat,. a kezünk odafagyott a csőhöz/kötélhez ma délelőtt Mártonban (PVC-csövet kerítettünk, föltekerni az adventi naptárat, ne törjön meg nagyon a következő adventre). Január van, de nagyon!
Szakadó esőben indultunk itthonról, a gáton esett csak igazán, aztán a teleknél szinte semmi csapadék. Csak a rettentő hideg szél.
De még mindig azt mondom: nem bánnám a hideget, ha hozna egy kis havat erre mifelénk is! Tudjátok: csak annyit, hogy hóembert építhessünk, szánkó előkerülhessen! Legalább egyszer ezen a télen! Ez nem olyan nagy kérés, ugye?!

Fotómasenyka itthon melegedett, persze lett volna mit fényképeznem. A hóvirágok! Hiszen minden évben nyílnak már ilyenkor a szomszéd kertben! És gyönyörűek!


Várjuk, mikor bújik ki itthon is a földből.



Persze ott is esik már napok óta (ma reggel is kapott a föld rendesen), térdig ér a kertben a latyak, erősen gondolkodtam, akarok én ide bemenni? :o))))
 Muszáj volt. Keményre tömött díszpárnára volt szükség Zsebink feneke alá az ebélőbe. Kinőtte az etetőszékét, kényelmetlen, a lábait nem tudja hova rakni, megoldást kell találnunk hamar, hamar. Olyan nagyfiú már. Talán a párnával magasított széket is szeretni fogja! Reménykedünk! :o)))

És a szája! Beszarás ez a kölyök!
Tegnap kapott egy bogyóbabócás kirakót, mostanában ez a kedvenc, mindenfajta puzzle, imád vele molyolni. Este, vacsora vége felé járunk, Kiscsikó már befejezte, kéri az új játékot. Mondjuk neki (ekkor még az etetőszékében ült), itt nincs hely kirakni, várjon egy kicsit.
- Jaaaaajanyaaaaa! Ne bosszantsál már föl! KI AKAROK RAKÓZNI! - érkezik a felháborodott válasz. Hallanotok/látnotok kellett volna... a hangsúlyt... a szitut... Sírtunk a röhögéstől.
Persze mehetett, kiszabadulva a székből secperc alatt kirakta a képet, teljesen egyedül. Büszkén nézett ránk, nnnna, látjátok, milyen ügyes vagyok??!!, aztán széles vigyorral elkezdte körbetáncolni a szőnyegre kirakott puzzlet. Imádni kell, akárhonnan vizsgálom ezt a kérdést! :o))))

Kicsit csöndesedtek a napjaim ebben a hónapban.
Van idő Anyuval menni az orvosi vizsgálatokra. Nagyon kellenek a lelkünknek ezek az együttlétek... Anyunak... Zsuzsalánynak.... nekem... Még nem tudjuk van-e baj, és, ha igen, micsoda, de nagyon hirtelen fogyott több, mint tíz kilót. Úgy, hogy nem fogyókúrázott. Ennek utána kell járni. Zsu szerzett orvost, pillanatokon belül volt időpont, Anyu megkedvelte, bízik benne, nem utasítja vissza a vizsgálatokat. Apró örömökből áll az élet, tudtátok?! :o))))
Persze mindig kitalálunk valamit, hogy ne fulladjunk bele az unalomba / hahaha...), családi ebédek most is vannak. Aztán meg, hirtelen ötlettől vezérelve, egyszer csak ott találjuk magunkat egy Gryllus koncerten. :o)))












De mindezeket leszámítva csöndes ez a hónap. Én pedig élek a csönd adta lehetőséggel: rengeteget olvasok. Nem, mintha egyébként nem tenném. A táskámban mindig ott van egy-két könyv, jó társaságom van az utazásokhoz. De most itthon is van rá idő. Nagyon élvezem. Persze könyveket nem tudok venni továbbra sem (kivéve, amit a gyerekeknek veszek), de szerencsés vagyok, dolgozom egy csoda-családnál. Hatalmas könyvtáruk van, a régitől a legújabbig rengeteg könyv a polcokon. Megállapodtunk: alkalmanként két könyvet kapok tőlük kölcsön, egészen addig, míg épen, hiánytalanul, és időben kapják vissza kincseiket. Nanááhogy vigyázok rájuk!
 Ez majdnem jobb, mint a könyvtár!  :o))))))

(Utoljára Ildefonso Falcones regényét olvastam, A tenger katedrálisa címmel. Szerettem, és most már tudom: még egyszer el kell mennem Barcelonába, hogy megnézzem a Santa Maria del Mar-t. Látni akarom, eddig ez kimaradt minden alkalommal.)

Szóval csendeskék a napjaim. Már amennyire egy visítozó három éves (nem tud most normál hangszínnel közölni semmit sem), és egy önfeledten sikongató majdnemtízhónapos mellett csöndesek lehetnek.

Vagyok. Élek. ÉLEK! :o)))






7 megjegyzés:

  1. Nagyon szépek a hóvirágok! Remélem, már hozzátok is megérkezett a várt hó, nálunk másfél napja megállás nélkül havazik. Sajnos viharos a szél, nem igazán alkalmas az idő arra, hogy a gyerekeket kivigyük.
    Ez a január nálam is az olvasásé - negyedik könyvemnél tartok.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Esik, és olvad. Nem lehet vele kezdeni semmit. Csak látványnak szép. Egyenlőre...

      Törlés
  2. Szurkolok, h. Anyukáddal minden rendben legyen! Nagy dolog, h. nem tiltakozik, s főleg az, h. megbízik a dokiban. Majd írj a fejleményekről.

    Az az "emeletes" fotó a koncertről naggggyon jó! :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nem is hinnéd, milyen nagy dolog, hogy nem tiltakozik.
      Éveken keresztül azért nem tudtuk beimádkozni az orvoshoz, mert úgy érezte, a doki úgy néz rá, mint egy féregre. Mondtam, szabad orvos-választás van Magyarországon... Süket fülek.
      Amikor láttam, hogy ezt nem bírom kiverni a fejéből, taktikát változtattam. Elmondtam neki, mennyire aggódom érte, de helyette nem tudok orvoshoz menni (vagy más alternatív gyógymód mellett voksolni... ne adj isten!). Ezt neki kell megtennie. Felnőtt ember, akit én nagyon szeretek, és szeretném, ha még sokáig köztünk lenne.
      A többit rábíztam.
      Ma már lemegy a körzetihez is. Állítólag már nem néz úgy rá. Vajon mi változhatott? :o)))))

      Törlés
    2. Magamról ismerős a tiltakozás... 1* szó szerint hazudott a lányom, h. doki elé kerüljek... (lehet, h igaza volt... az EKG-ról már nem jutottam haza, mentőt hívtak...

      Törlés
  3. Hóembergyártás beindult? A nálunk lévő mennyiség elég lenne most egy hadsereghez...

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nanáááhogy! Hatalmas hóembert építettek a parkban Apával... meg szánkóztak, Kismaszat is! Zsebi rettentőennagyon élvezte. Anya szerint. :o))))))))


      Én nemrég értem haza.
      Lógó orral, hogy lemaradtam az eseményről. És a lehetőségről, hogy jóóó alaposan lefotózhassam őket... :o(

      Törlés