Mottó

" A Nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel."

2016. március 18., péntek

Lufi Lajos





Ültek az ebédlőasztalnál, beszélgettek. Anya ölében majdnem elaludt a bágyadt Zsebi… nem érezte magát valami jól.  Kismaszat le-föl szaladgált a szoba, és a konyha között, fáradhatatlanul rótta a köröket.  Neki szerencsére csudajó kedve volt.
Egyszer csak a Mama mellett kidugta fejét az asztal alól egy naggggyon fura figura. Alaposan meglepett mindenkit
Kérdezgették, mi a neve, hogy került oda…
Illedelmesen bemutatkoztak neki (még Kismaszat is rögtön ott termett,  nehogymáá kimaradjon a mókából), de ő egyre csak azt hajtogatta: a Zsebihez jöttem.
Zsebinek csupa mosoly lett az arca. Őőőőhozzá jött látogatóba ez a fura kis szerzet! Nagyon örült neki, és kíváncsian ült föl Anya ölében, hogy jobban lássa.
 - Na, de hogy hívnak? – kérdezte megint a Mama.  - Én a Zsebi nagymamája vagyok. - mutatkozott be ismét.
 - A ZSEBIHEZ JÖTTEM! – dörrent a válasz.
 - Szia! Én a Zsebi anyukája vagyok. – próbálkozott Anya is.
 - A ZSEBIHEZ JÖTTEM! – hangzott el újra.
 - Jól van, jól! Azért megmondhatnád mi a neved! – méltatlankodott a Mama. – Talán Bubócsicsak Péternek hívnak? 
Zsebi akkor már nagyokat kacagott, Kismaszat meg gyanakodva méregette a váratlan vendéget.
 - Neeeeeem! Én a Lufi Lajos vagyoooook! – mondta meg végre a nevét a mókás figura. 
Ekkor már mindenki nevetett az asztal körül.
Már nem kérdezgették Lufi Lajost, hogy került oda, minek jött.
Már TUDTÁK.
Azért jött, hogy mosolyt varázsoljon mindenki arcára.  



KÖSZÖNJÜK A MÓKÁT, A ZSEBI-KISMASZAT MOSOLYOKAT APA! ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥ ♥





2016. március 8., kedd

Húsvétra gondolva



Nem olyan nagy ünnep  nálunk, mint a karácsony. Akkor az igazi, ha jó idő van, mert akkor lehet tojást/ajándék könyvet, homokozó játékot, mittoménmit keresgélni a fűben /Errefelé hagyomány, hogy húsvétra kapják a gyerekek a nyári, szabadtéri foglalatosságokhoz  a játékokat, hozzávalókat. Bár labdát már most hoztunk a Papával, mert nem bírtuk ki, a hatalmas trambulin pedig tavaly december eleje óta várja, hogy birtokba vegye aprónép, és nem kötjük majd a húsvéti nyuszihoz... :o)))))/

Dezééééé... vannak kajás hagyományaink is. Amire ezennel ünnepélyesen elkezdek ráhangolódni. :o))))))))))))))))))))))))))))))))))))


Lesz sonka, krumplisaláta, töltött káposzta, Limara-féle húsvéti töltött kalács, mézes krémes (mert Ilcsi ezt kérte)...

Na, meg ez:



( a facebookon leltem ma, és nagyon tetszik)




Holnap, hazafelé megveszem a lufikat, és a csokit. :o)))))

És természetesen csinálunk egy próbát. :o))))





2016. március 6., vasárnap

Mosolyok... a könnyeket pedig lenyelem...


Tegnap a következő cetli várt a mosogatónál, mikor hazaértünk a Papával:





Mostanában ez a sláger munka aprónépnek... virul a feje, ha mosogathat. :o)))


ez a fotó egy hétköznap reggelen készült, oviba/munkába indulás előtt

... bár ma volt egy kis riadalom, mikor csusszant, és törött egy tányér... de sebaj! Ennél nagyobb kárunk/bajunk sose legyen! Van belőle bőven, kitart, míg az összes unoka megtanul mosogatni. :o))))))))

Na, és van újabb segítőnk a konyhában... :o)))






Készül a habos-almás a Papa kedvéért :o))



Mártoni kertünkben pedig  kinyílott az ibolya, és élni kezdett az aranyeső.