Net nélküli

... életünk ma véget ért (mint kiderült, a router volt lefagyva, csak újra kellett indítani, erre az információra vártunk három napot).
Nem mondom, hogy jó volt, de rossz sem.
Zsebi kicsit sértődötten nézett ránk, mi az, hogy nem nézhet bogyoésbabócát, nem hallgathat kopogós dalt... de aztán meghallgatta a mesét a fejünkből, térült-fordult, ment tovább játszani. :o))))

Így sem aludtam át az év-váltást, igaz egyedül voltam ébren. Papus később csatlakozott hozzám, gyerekeknek reggel kívántunk egy szebb új esztendőt.

Jó volt így is, csendben ünnepelni, kicsit sírhattam is a himnusz alatt, de énekeltem állva, erről nem tudok leszokni. Persze nem is akarok. :o)))


Mindegy volt, hogy szilveszter és újév, munkás napok vannak a hátam mögött, és betegséggel teli. Mindenkit elkapott a kórság, kit előbb, kit utóbb, leginkább én szenvedtem most meg.
De már jobban vagyok, és hálás a Sorsnak, hogy azért részt tudtam venni karácsonyban itthon, és máshol is, csak kicsit jöttünk haza előbb a Papussal, mert akkor már nagyon kellett az ágyikóm.

Szóval elteltek az ünnepek, jól, vagy még jobban, panaszra nincs okunk.
Nagy siker volt a Luca-napi búza, naptár, szaloncukor, habcsók, puszedli, könyv, cijjagpattogtató... minden!
A gyerekek öröme feledtetett minden nyűgöt, jó volt látni a Dédi örömét, hálával telt a szívünk Piroska fenyőága láttán, igazibb karácsonyunk lett tőle... ha lehet még ezt fokozni.

Most pedig már itt van az új év, tele tervekkel, fogadalmak nélkül is. Azt mi nem szoktunk.


Még nincs vége ennek a szép, újévi hétvégének, talán nem késtem el, hogy jót kívánjak Nektek!
Minden jót, amit szeretnétek!

Boldog új esztendőt!