Mottó

" A Nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel."

2015. október 31., szombat

Ma és holnap



Ma délelőtt megvettem a karácsonyi csomagoláshoz a papírok egy részét.
Eldöntöttem, hogy lesznek saját készítésű köszöntő lapok, mert beleszerettem ebbe:


Ezt még talán én is képes vagyok elkészíteni. :)
Fotó innen

Került a bevásárló kosárba egy 2016-os asztali naptár is, aztán a délután folyamán a naptárba beírtuk az első bejegyzést március 12-re: Madách Színház,  Mary Poppins, 15 óra. :)

Sétáltunk a temetőben Papussal, ragyogott minden a napsütésben. Még nem voltak sokan, elhelyeztük a virágokat, meggyújtottuk a gyertyáinkat... szép volt.
Délután aztán volt sürgés-forgás. Ilcsi töltött paprikát főzött, én fölraktam a csontlevest. 

És megkezdődött a lélek hangolódása... megsütöttük az első adag mézeskalácsot a fiúkkal.














Holnap pedig elmegyünk kirándulni a Budakeszi Vadasparkba és talán sikerül végre valahol csipkebogyót szednem!












2015. október 25., vasárnap

Töklámpások hétvégéje, és a habos almás-körtés





Szóval tudjuk  jól, hogy nem most volt itt az ideje, de nekünk most volt kedv, alkalom, és hozzá a tökök... :)
Így történt, hogy elkészültek a töklámpásaink. 
Akartam is meg nem is, hogy én is faragjak /a biztonság kedvéért a mi részünkre kettőt kértem, ami nagy szerencse volt, mert így jutott annak is, aki nem lett beleszámolva a töklámpás-gyártó csapatba :o))))/

Zsebit ez nem nagyon izgatta, még a tökmagok kiszedésében sem akart részt venni. Nézelődött kicsit az asztal körül, aztán elhúzott valahová mást játszani. :o))))

Nem úgy a nagyanyót! Miután eldöntöttem, melyiket faragjam (ami nehéz volt, mert sok klassz kép volt előttem, megaztán nem volt túl sok bizodalmam hozzá, hogy valamelyiket is el tudom készíteni!), megszereztem Papus jóó kis bicskáját, ment minden simám a maga útján. Megadva a módját, nem túl gyorsan haladtam a faragással.. Nem én lettem készen utoljára, de így legalább volt időm egy kicsit tovább gondolni a lámpásomat. Kimentem a kertbe, szedtem diót, szőlőlevelet, kerítettem krumplit, díszítgettem még egy kicsit. 





Kismaszat leskelődik :o)









Dédi is nagyon figyel :o)))


















Oszt a vége ez lett:








Persze aprónép ügyesebb volt nálam. És élvezték a munkát! :o)))












Jó volt együtt lenni! 
Aztán ma rádöbbentünk, hogy egy csomó fontos dolgot nem beszéltünk meg, amire pedig készültünk... például a karácsonyi dolgainkat. 
Szóval nemsokára újra találkoznunk kell! :o))))))

Ma pedig szétkaptuk a szobánkat Papussal egy kicsit. Muszáj volt rendbe tenni... rumli... por... pókháló... minden játszott. Ilcsinek akadt egy kis munkája mára, Apa kivitte a gyerekeket a parkba, gyönyörű idő volt, gyorsan nekiláttunk hát.

Délután pedig sütöttem egyet...

Még a hét közepén osztotta meg valaki a fészen ezt a receptet.
Pénteken arra jöttem haza, hogy embör átküldte nekem üzenetben (!!!). Ő akarja! Ez olyan, mint amit AnyósomMami sütött nekik gyerekkorukban sokatsokat. Azonnal akarta persze, de akkor nem jött össze.

Ma viszont igen.

Mondjuk a recept nem sokat ér. Szerintem! De ötletnek jó volt.

Most nem készítettem fázis-fotókat, de leírom, hogy alakítottam a receptet a saját ízlésünk szerint...



Habos almás-körtés (A körte csak azért került bele, mert volt... hogy ne menjen tönkre...)

Hozzávalók

§  25 dkg margarin,
§  50 dkg liszt,
§  10 dkg porcukor,
§  1 dkg sütőpor,
§  4 tojássárgája,
§  pár kanál joghurt/tejföl, vagy pici tej (én joghurtot használtam)
§  csipetnyi só,
§  reszelt citromhéj ízlés szerint (én egy egésznek a héját reszeltem bele),

a töltelékhez:
§  bő két kiló alma reszelve, 8-10 szem körte, darabokra vágva
§   kevés fahéj, pici só ebbe is, és egy vaníliás cukor, egy kevés a citrom levéből.

a habhoz:
§  7 tojásfehérje,
§  4-5 evőkanál cukor.



Elkészítés

1.    A tésztát összeállítottam, lapot nyújtottam belőle, és légkeveréssel, 175 oC-on 10 percet elősütöttem.
2.    Sütőből kivéve egyenletesen rákentem az almatölteléket, aztán rászórtam a darabokra vagdalt körtét. ezzel is sütöttem kb 20 percig.
3.    A 7 tojásfehérjét gőz fölött kezdtem habbá verni, de nem ott fejeztem be, hanem áttettem a habverő tálba, bele a cukor, és a gép fejezte be a műveletet. Mikor már majdnem jónak ítéltem a sütit, rátettem a habot, és azzal együtt sütöttem készre. A habnál nem figyeltem az időt, de akkor jó, mikor szép színes lett a teteje.


Upppsz! Egy kisegér erre járt... :o))))








Finom lett!

Legközelebb dióval fogom gazdagítani. Nyami! :o)))






2015. október 23., péntek

Szárnyak






Zsebi szárnyakat akart. Mert a Pihének is van.
De az övé olyan legyen, amin van falevél is. Mert most az a legújabb kedvenc... a falevelek... oviban, játszótéren, utcán, mindenhol gyűjteni kell. És valamit csinálni vele.

Kis-kosárnyi falevelet gyűjtött, hazahozta, dédelgette.






Aztán délután nekiálltunk...


Mesterek munkában :o))


















Imádtam, ahogy leskelődtek












































Zsebi egy picit csalódott volt. Látszik az arcán...



... és a testtartásán. Ezzel a szárnnyal nem lehet repülni mamaaaa!



Holnap pedig összejön a család /egy része... :o)))/, és tököt faragunk. eszünk, iszunk, viháncolunk. 
Éljen október huszonnegyedike!


Isten éltessen Katalin nagyi!