Évánál olvastam egy jó kis emlékezős bejegyzést. A képeslapokról... :o)))
Nemrég mi is kirándultunk, erről már írtam.
Jöttünk-mentünk a határ mindkét oldalán, többször voltunk Sopronban is. Ágnes ígérte unokájának, hogy visz emlékbe soproni képeslapot. Hát nem kaptunk. Igaz, szombaton, a kora délutáni órákban tudtunk sort keríteni a vásárlásra, de nem jártunk sikerrel. Sajnáltuk nagyon, és találgattuk, hétköznap vajon lehet-e kapni, és, ha igen, akkor hol? Melyik üzletben? Remélhetőleg a postahivatalok még árusítanak ilyesmit is! Mert azért egy IGAZI képeslap (levél!) más, mint a virtuális! A kézzel írott, igazi postaládából kivett üzenet! Nagyon más!
Azért Boginak sem kellett szomorkodni. Csináltam kollázst, és kinyomtattam.
Mégiscsak lett képeslapja. :o))))
*
*A kollázson lévő fotókat nem én készítettem, a netről szedegettem össze. Van köztük olyan, amit Annasó készített. Szerencsémre Ő is arra járt, és fotózott is. Köszönet érte! :o))))
