Mottó

" A Nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel."

2012. november 11., vasárnap

Vasárnap




Katalinnál olvastam egy nagyon jót, és ez eszembe juttatta a ludakról készített fotóimat.










A Sors jól átírta ezt a hétvégémet. Mindenféle technikai akadályok jöttek közbe, így a tervezett munka elmaradt. Legalábbis nekem...
Viszont mindkét napomat cuki aprónépekkel tölthettem. Nem fakadtam sírva. :o)))))

A tegnapról már meséltem. Bendegúz egy miniatűr csoda, nagyon élveztem a vele, és Mamijával töltött órákat.



Ma délelőtt itthon molyoltam kicsit, délután pedig Zsebiztem. Voltunk uszodában.
















Úszás után Zsebiékhez mentünk, játszani, beszélgetni. Nem mondhatnám racionális döntésnek, hogy náluk töltöttem a délutánt. Itthon várt volna ezer munka, készülődés a Mikulásra, karácsonyra. 
Ami megvár. 

De a pillanatok, amit Zsebivel át/megélhetek, egyszeriek, megismételhetetlenek és nem várnak, míg megpucolom a diót...



















  




7 megjegyzés:

  1. jók a madaraid, lehet ezek rikácsoltak rám ma annyit? vagy a sógoraik

    a kölkök meg továbbra is zabálnivalótündérpofák (mondtam már?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Mondtad. De elhallgatom napestig, úgyhogy mondjad nyugodtan. :o))))))))))))))

      Törlés
  2. Papusnak is jót tesz, sose sajnáld. Az otthoni unkára ott az éjszaka.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. STali, éjszaka blogot írok, netezek, a fotóimmal szórakozom a gépen...

      Újabb ötlet? :o))))))))))

      Törlés
  3. Unoka híján illene már a diót megpucolva a kamrában tudnom. Még sincs így. Ugyanis sosincs időm. Folyton folyvást barátozom. Panaszra nincs okom, mert ez majdnem olyan jó muri, mint unokázni.
    :)
    Imádom a képeidet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ne is foglalkozz Te diópucolással. Majd valamelyik jótékony angyal odavarázsol Neked egy kis pucolt diót... :o))))

      Törlés
    2. Én mindig mondom, hogy szeretnek engem az én angyalaim!
      :o)

      Törlés