Szóval tudjuk jól, hogy nem most volt itt az ideje, de nekünk most volt kedv, alkalom, és hozzá a tökök... :)
Így történt, hogy elkészültek a töklámpásaink.
Akartam is meg nem is, hogy én is faragjak /a biztonság kedvéért a mi részünkre kettőt kértem, ami nagy szerencse volt, mert így jutott annak is, aki nem lett beleszámolva a töklámpás-gyártó csapatba :o))))/
Zsebit ez nem nagyon izgatta, még a tökmagok kiszedésében sem akart részt venni. Nézelődött kicsit az asztal körül, aztán elhúzott valahová mást játszani. :o))))
Nem úgy a nagyanyót! Miután eldöntöttem, melyiket faragjam (ami nehéz volt, mert sok klassz kép volt előttem, megaztán nem volt túl sok bizodalmam hozzá, hogy valamelyiket is el tudom készíteni!), megszereztem Papus jóó kis bicskáját, ment minden simám a maga útján. Megadva a módját, nem túl gyorsan haladtam a faragással.. Nem én lettem készen utoljára, de így legalább volt időm egy kicsit tovább gondolni a lámpásomat. Kimentem a kertbe, szedtem diót, szőlőlevelet, kerítettem krumplit, díszítgettem még egy kicsit.
 |
| Kismaszat leskelődik :o) |
 |
| Dédi is nagyon figyel :o))) |
Oszt a vége ez lett:
Persze aprónép ügyesebb volt nálam. És élvezték a munkát! :o)))
Jó volt együtt lenni!
Aztán ma rádöbbentünk, hogy egy csomó fontos dolgot nem beszéltünk meg, amire pedig készültünk... például a karácsonyi dolgainkat.
Szóval nemsokára újra találkoznunk kell! :o))))))
Ma pedig szétkaptuk a szobánkat Papussal egy kicsit. Muszáj volt rendbe tenni... rumli... por... pókháló... minden játszott. Ilcsinek akadt egy kis munkája mára, Apa kivitte a gyerekeket a parkba, gyönyörű idő volt, gyorsan nekiláttunk hát.
Délután pedig sütöttem egyet...
Még a hét közepén osztotta meg valaki a fészen
ezt a receptet.
Pénteken arra jöttem haza, hogy embör átküldte nekem üzenetben (!!!). Ő akarja! Ez olyan, mint amit AnyósomMami sütött nekik gyerekkorukban sokatsokat. Azonnal akarta persze, de akkor nem jött össze.
Ma viszont igen.
Mondjuk a recept nem sokat ér. Szerintem! De ötletnek jó volt.
Most nem készítettem fázis-fotókat, de leírom, hogy alakítottam a receptet a saját ízlésünk szerint...
Habos almás-körtés (A körte csak azért került bele, mert volt... hogy ne menjen tönkre...)
Hozzávalók
§ 25 dkg margarin,
§ 50 dkg liszt,
§ 10 dkg porcukor,
§ 1 dkg sütőpor,
§ 4 tojássárgája,
§ pár kanál joghurt/tejföl, vagy pici
tej (én joghurtot használtam)
§ csipetnyi só,
§ reszelt citromhéj ízlés szerint (én
egy egésznek a héját reszeltem bele),
a töltelékhez:
§ bő két kiló alma reszelve, 8-10 szem
körte, darabokra vágva
§ kevés fahéj, pici só ebbe is, és egy vaníliás
cukor, egy kevés a citrom levéből.
a habhoz:
§ 7 tojásfehérje,
§ 4-5 evőkanál cukor.
Elkészítés
1. A tésztát összeállítottam, lapot
nyújtottam belőle, és légkeveréssel, 175 oC-on 10 percet
elősütöttem.
2. Sütőből kivéve egyenletesen rákentem
az almatölteléket, aztán rászórtam a darabokra vagdalt körtét. ezzel is
sütöttem kb 20 percig.
3. A 7 tojásfehérjét gőz fölött kezdtem
habbá verni, de nem ott fejeztem be, hanem áttettem a habverő tálba, bele a
cukor, és a gép fejezte be a műveletet. Mikor már majdnem jónak ítéltem a
sütit, rátettem a habot, és azzal együtt sütöttem készre. A habnál nem
figyeltem az időt, de akkor jó, mikor szép színes lett a teteje.
 |
| Upppsz! Egy kisegér erre járt... :o)))) |
Finom lett!
Legközelebb dióval fogom gazdagítani. Nyami! :o)))
