Húsvétra gondolva

Nem olyan nagy ünnep  nálunk, mint a karácsony. Akkor az igazi, ha jó idő van, mert akkor lehet tojást/ajándék könyvet, homokozó játékot, mittoménmit keresgélni a fűben /Errefelé hagyomány, hogy húsvétra kapják a gyerekek a nyári, szabadtéri foglalatosságokhoz  a játékokat, hozzávalókat. Bár labdát már most hoztunk a Papával, mert nem bírtuk ki, a hatalmas trambulin pedig tavaly december eleje óta várja, hogy birtokba vegye aprónép, és nem kötjük majd a húsvéti nyuszihoz... :o)))))/

Dezééééé... vannak kajás hagyományaink is. Amire ezennel ünnepélyesen elkezdek ráhangolódni. :o))))))))))))))))))))))))))))))))))))


Lesz sonka, krumplisaláta, töltött káposzta, Limara-féle húsvéti töltött kalács, mézes krémes (mert Ilcsi ezt kérte)...

Na, meg ez:

( a facebookon leltem ma, és nagyon tetszik)

Holnap, hazafelé megveszem a lufikat, és a csokit. :o)))))

És természetesen csinálunk egy próbát. :o))))

Húsvét hétfője

Csend van. Papus szunyókál, gyerekek kimentek a játszótérre. Most még a tévé halk duruzsolása sem zavar /nem is hallom, csak érzékelem... nagyon tudok ám! :o)))/

Ülök a gépnél, olvasok blogokat, képeket bambulok, hol sírok, hol nevetek, inkább nevetek, még ha folynak is közben  azok a fránya könnyek. Nagyon finomságos percek ezek, jólesik a semmittevés, na!

Reggel nagy vigyorral indult a nap. 

Tegnap jól kitárgyaltuk a fiúkat... mi, nők... nem locsolkodnak, hogyan fogja ezt a két fiúcska majd megtanulni, Zsebi már abban a korban van, hogy mutatni kéne neki, példát... jól kitárgyaltuk őket! :o)))))

Ma reggel aztán kaptunk. Ilcsi egy lavór vizet a konyhában, én pedig Zsebitől leheletnyi parfümöt a torzonborz fejemre. Dokumentálva vagyon az első Anya-Nagyi locsolás, de ígéret született, ezt soha, sehol, senkinek!... csak mi! :o)))))))

A tegnapról viszont mutatok képeket. Gyönyörű volt. Mint mindig. 

Imádtam már az előkészületeket is! :o)))

szépségem

Fészek mustra

A legkisebb is ott volt köztük. Kicsit másképp... :o))))

Unokatesók

Olyan jó nézni őket

Anya, én is kapok?

Zsebi csokoládé tortát evett. :o))))

Azt is megbeszéltük, hogy jövő hétvégén együtt leszünk ugyanitt, mindannyian. Az élet szép.

Őszintén /remélem/kívánom Nektek is a szép ünnepet! :o)))

Már elmúlt a húsvét is régen

Csizmás kandúr útra készül

Nemtom hanyadszorra ülök neki leírni pár sort, de valami (vagy inkább VALAKI?) mindig közbepöntyög...

Aztán törlöm, majd újra nekirugaszkodik nagyanyó vagy inkább anyanyo, ahogy a Zsebi mondja, aztán megint félbehagyom, törlés... és ez így megy napok óta.

Zsebgyerek most elmotorozott a szüleivel a parkba, édes volt, ahogy próbálta hajtani a járgányt.

Meg ahogy ismerkedik a Zsömivel.

Nem jártam erre, nem kívántam senkinek szép húsvétot. De azért ugye jól telt? :o)))

Remélem mindenkinél úgy, ahogy szerette volna! A borongós/szomorkás idő ellenére (vagy leginkább ezért!) pihenősen, családozósan. Finom is az! :o)))

Mi dolgoztunk mindannyian. Persze Zsebit és az anyukáját kivéve. Ők tartották itthon a frontot. :o)))

Húsvét hétfője jutott pihenőnapnak, akkor azért sütöttem is. Egy gyönyörűésistenifinom húsvéti töltött kalácsot. Tyűűű! Hát nagggyon jó lett!  

Kora délutánra lett készen, estére híre-hamva nem volt. 

A Dédi is nálunk ebédelt aznap, utána meglátogatta a többi dédunokát is, ment vele a kóstoló. Gergő is járt erre, jutott belőle sokaknak. :o)))

Ma végre ragyogó napsütés van, az időjós pedig napocskát, húsz fokot ígér vasárnapra, tervbe vettünk egy mártoni hétvégét. Takarítással, udvar/kert-rendezéssel, szomszéd néni pátyolgatással. Hosszú volt ez a tél neki is... mindenkinek. Az első családi ebéd már meghirdetve, rendnek kell lenni addigra mindenhol.

Megeredtek a málna tövek, mutatja már magát az új levélke, reméljük Zsebgyerek nemsokára csemegézhet belőle. Szereti a gyümölcsöket, majdnem mindet, persze ez is hangulat kérdése nála. Banán, túró rudi, sajt-rudacska evésre azért mindig kapható. :o)))

Meg Anya szülinapi tortája is nagggyon finom volt ám embereeeek!!! :o)))

A gasztronómiai élvezetekhez kellő komolyság kell... :o)))))

Enni nagyon szeretünk... :o)))))

A húsvéti mindenféléhez tartozik még egy monokli is. Amit a Nagyi szerzett be ingyen és bérmentve, rögtön húsvét szombatján. Át akart jutni az üvegfalon. 

Az üvegfal volt az erősebb.

Mire megszoknám a bámész tekinteteket, ez a fránya lilazöldsárgamindenféle színű izé fölszívódik.

Pedig ollan jól elszórakoztattam magam utazás közben azzal, hogy a szemekbe nézve elképzeltem ki, mit gondol a monoklim történetéről.

Egyszer majd, talán azt is elmesélem...

 Mocis kép, még tavalyról... :o)))

(Föltettem tavaly a facebookra, és az apja írta hozzá ezt a szöveget. Mi sírtunk a röhögéstől, annyira tetszett. Kép is, szöveg is.)

Nekem csipogsz kicsi rigó?