A héten ma dolgoztam először, de úgy érzem, mintha kőbányában tettem volna.
Hétfőn Gergővel az okmányirodában indítottuk a napot, teljes sikerrel vettük az akadályt. Vannak okmányai a fiúnak. Elintézte azt is, hogy a végleges személyit átvehessem: előre aláírt egy meghatalmazást az átvételhez.
Délután volt nagybátyám temetése a Dunán. Különleges... szép... megható szertartás búcsúztatta.
A temetés után persze volt melengető együtt-emlékezés. Finom étellel-itallal, sok-sok mosollyal, könnyel...
A tegnapi nap... Háááát... Nem is tudom! Reggel kocsi-vizsgáztatás, majd banki-ügyletek.
Közben jött a hír, hogy az unokahúgomnál megindult a szülés hajnali négy körül. Aztán 11 óra lett, eljött a 12 is, de még mindig nem született meg a baba. Hosszúnak tűnt a vajúdás ideje. Bendegúznál hamarabb ment, pedig ő első baba volt. Nnna, de aztán végre szerencsésen megszületett a legifjabb családtagunk. :o)))
Mondtam Papusnak, hogy feszültségoldásnak látogassuk meg a Zsebgyereket meg a szüleit.
Huncut, tündérmanó az a kiscsikó! Úúúgydeúúúgy lehet már vele játszani! :o))) Hangosan kacagja a hangutánzó szavakat, nagyon tetszik neki, bármit csinálunk/éneklünk. Lehet vele bujócskázni, versenyt mászni. A telefonért, távirányítóért képes fölkapaszkodni az ágyra (némi anyai segítséggel). :o)))
Még náluk voltunk, amikor kiderült, hogy Gergő megint nem feküdt be a kórházba. Szomorúan, hallgatagon jöttünk haza Papussal, tudtam, hogy jelentkezni fog az este folyamán.
Negyed tíz körül kopogtatott az ajtón.
- Nem feküdhetek be, míg a végére nem járok ennek a tüdő-dolognak. - mondta.
Rosszul volt, időnként levegő után kapkodott, lázasnak érezte magát, ráadásul dolgozott benne mindenfajta elvonási tünet is.
Kihívtam az ügyeletet, ők pedig a mentőt. Bevitték a tüdő-klinikára. Remélem nincs nagy baj, hamarosan rendbe jön annyira, hogy átmehessen rehabra!
De itt legalább már értő kezekben van.
Így indultam neki a mai (nekem) első munkanapnak a héten. Ez sem volt zökkenőmentes...
Jó lenne egy IGAZIJÓT aludni!
De az mostanában nem megy nekem valami jól.
Még nyugalmasabb napok után sem.
