Kórságos évkezdés

Papa lent, Apa fönt feküdt az ágyában. Hosszú, nehéz éjszaka volt mögöttük, aludtak.

Mindketten betegek voltak.

A fiúk Anyával jöttek le reggelizni, s bár Kismaszat sem volt valami jól, azért érdekelte mi történt a nagyvilágban… vagy legalábbis egy emelettel lejjebb.J J J J

Papáék szobaajtaja behajtva.

- Szellőztetsz Mama?- kérdezte Zsebi.

- Nem.  Papa alszik. Bemehettek megnézni, csak csöndben, ne ébredjen föl.

Aprónép kéz a kézben szorosan egymás mellett, nagyon lassan, óvatosan araszolt az ágy felé. A hátuk mögött álltunk Ilcsivel, de (szinte) LÁTTUK az arcukat, ahogy kíváncsian, kissé értetlenkedve nézik a nagyapjukat. Mi ez? Ilyen még nem volt. Mit csinál ez a Papa? J J J

Olyan cuki volt, ahogy odaóvatoskodtak a nagyapjukhoz, meg kellett őket zabálni!

S, ahogy odaértek az ágy mellé, Kismaszat természetesen rögtön rázendített:  papaaaaa!!!!! papaaaaa!!!! 

Két napra rá Anya is ágynak dőlt, Zsebivel karöltve. Láz, hasmenés, hányás… a „megszokott” forgatókönyv.

Ma már jól van mindenki, Zsebi is újra megy az oviba, Apa dolgozni, Papa fát vágni, Zsebivel, Kismaszattal játszani.

Nem mellesleg, karácsony első napján leejtettem a fotómasinámat, ami jól tönkrement, ma hozhattuk csak el  a javított gépet szervizből.

Próbafotó a budaörsi Samsung szervizben :o))))

Ilyen volt 2016 kezdete.

Remélem egész évre letudtuk az összes bajt, kórságot!