Mottó

" A Nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel."

2016. január 11., hétfő

Kórságos évkezdés






Papa lent, Apa fönt feküdt az ágyában. Hosszú, nehéz éjszaka volt mögöttük, aludtak.
Mindketten betegek voltak.
A fiúk Anyával jöttek le reggelizni, s bár Kismaszat sem volt valami jól, azért érdekelte mi történt a nagyvilágban… vagy legalábbis egy emelettel lejjebb.J J J J
Papáék szobaajtaja behajtva.
- Szellőztetsz Mama?- kérdezte Zsebi.
- Nem.  Papa alszik. Bemehettek megnézni, csak csöndben, ne ébredjen föl.
Aprónép kéz a kézben szorosan egymás mellett, nagyon lassan, óvatosan araszolt az ágy felé. A hátuk mögött álltunk Ilcsivel, de (szinte) LÁTTUK az arcukat, ahogy kíváncsian, kissé értetlenkedve nézik a nagyapjukat. Mi ez? Ilyen még nem volt. Mit csinál ez a Papa? J J J
Olyan cuki volt, ahogy odaóvatoskodtak a nagyapjukhoz, meg kellett őket zabálni!
S, ahogy odaértek az ágy mellé, Kismaszat természetesen rögtön rázendített:  papaaaaa!!!!! papaaaaa!!!! 
Két napra rá Anya is ágynak dőlt, Zsebivel karöltve. Láz, hasmenés, hányás… a „megszokott” forgatókönyv.
Ma már jól van mindenki, Zsebi is újra megy az oviba, Apa dolgozni, Papa fát vágni, Zsebivel, Kismaszattal játszani.





Nem mellesleg, karácsony első napján leejtettem a fotómasinámat, ami jól tönkrement, ma hozhattuk csak el  a javított gépet szervizből.

Próbafotó a budaörsi Samsung szervizben :o))))





Ilyen volt 2016 kezdete.
Remélem egész évre letudtuk az összes bajt, kórságot!





5 megjegyzés:

  1. Érdekes, nekem is ez volt a gondolatom: úgy legyen!

    VálaszTörlés
  2. Szinte látom a papás jelenetet :) nagyon aranyosak!
    Jó, hogy meggyógyultatok...és a gép is :)
    ...és úgy legyen!!!

    VálaszTörlés
  3. Úgy legyen, úgy bizony! :o)))

    S mivel az élet ment tovább, hozta magával az újabb eseményeket. :o))
    De az már egy másik történet...

    VálaszTörlés