Jaaa...

... és palacsintát is sütöttem tegnap.

Palacsintasütőben, meg ebben a hotplate nevű izében is...

Merugye tudok én! :o)))

*

*... meg wokban is, mer' sose lehessen tudni. De nem jött be, Ti ne próbálkozzatok vele, ha jót akartok... :o))))

Bontogatja szárnyait

A mi kis tizenhat-hónaposunk elkezdett lépegetni. Próbálkozik, próbálkozik... Egyenlőre még csak 2-3 totyi-motyi sikerül neki, asztaltól ágyig, ágytól a székig, apró távolságok, de RETTENTŐ elszánt! :o)))

Ismerkedik a testével. Mutatja, hol van a gyönyörű szája, cuppanós puszit ad, persze csak annak, akinek ő akar. Macinak, nyuszinak, kutyusnak, Laci bácsinak, Nagyinak... Igaz, a nekem adott puszi a levegőben cuppant, de HATÁROZOTTAN NEKEM SZÓLT! :o))

Mondja, hogy vau, mikor kézbe veszi a plüsskutyát, éééééés mondja, hogy mamma!!!!!! Amitől a nevezett tócsává olvad... :o)))

Röpköd, vigyorog, sikong, mikor megérkezünk, pápát int, de nemtetszését is kifejezésre juttatja, mikor indulunk haza.

Egyik este már az ajtóban álltunk, mikor nyújtogatni kezdte felém a kezét, bújt hozzám, hát alig bírtam visszaadni szülőjének... 

Rendkívül tevékeny. Jön, megy, pakol, szöszöl, állandó mozgásban van, rengeteg felfedezni való dolog van körülötte. De úgy is van, hogy hosszú percekig babrál cipő-pertlivel, fényképezőgéptokkal, építőkockával, teás dobozokkal. 

Nagyon jó játék kiskanállal ütögetni a tálkán, gyakorolni a kávéivást. Ez utóbbit a Papától leste el. Nagyapó, mikor megitta a kávéját, elégedetten csettint a nyelvével, és azt mondja ááááááááhhhh, de finom volt! Töpörtyke pedig remekül tudja ezt utánozni, akár üres pohárral a kezében játssza el mindezt. És micsodajóóó a labda-pattogtatás is! Odadobni Anyának/Apának/Papának/Nagyinak, és utána örülni nagyon, hogy visszadobták.

Tanulja a vetkőzést. Lefekvés után jó szórakozás lehúzni a hálózsák cipzárját, kilépni belőle. 

És milyen fíínom, és csókolgatni-való a Zsebi-husi!!! És milyen jóóóó illatú!!! Hmmmmmm!!!

Továbbra is ámulatba ejti, ha éneklünk neki. A boci-boci tarkára megmutatja a mesekönyvben a bocit. 

Na, és a számítógép!! Hát én ezt úúúúúgydeúúgy szeretném megérteni! Mágnesként vonzza a masina! Ha valaki odaül, és nincs valami annálissokkaldesokkalérdekesebb játszani/felfedezni-való, akkor söpör  oda ezerrel. Vajon miért? Miért érdekli annyira?

 Deazéééé... jó dolog is van ebben a fránya ámítógépben... az internet segítségével...

Köszönthettük Irén mamát a születése napján. 

Budapestről Sepsiszentgyörgye szállt a köszöntő szó a skype segítségével...

Csajok

Sárabogár mobiltelefont készített a húgának. Hasznos darab, mert Maya imád/imádott telefonálni... a távirányítóval. Szóval van már saját ketyere, merazéé nem élet az élet mobil nélkül, már a két és félévesnek sem. Telefonál is a kiscsaj feszt. Ha szólunk hozzá (a FONTOS) tevékenység közben, homlok ráncolva rászól az emberre: Beszéééjek!!! Kérdezzük, kivel beszélsz Maya? Dádoj bácivaj. :o)))))

Sára kicsit taknyos, kicsit köhög. Jobb a bajt megelőzni, Anya otthon tartotta.  Hétvégén vendégeket várnak, a csajok nekiültek gyurma-ajándékot gyártani.

A kézműves-foglalkozás után Mayát nagy nehezen kiimádkoztam a levegőre picinykét, még ebéd előtt. Szeret kinn lenni, ha már az udvaron/kertben vagyunk. Nade addig!!!  Úúúútáál öltözni! Volt sírás-rívás, kapálózás ellene, de ÉN győztem. Némi furfanggal... :o)))

Búgócsiga

Nem szeretem, amikor azt írja a telefonom, magánszám. Ha valaki hív, szeretem, ha megmutatja magát. Meg persze vannak rossz tapasztalataim is. Óvatosan nyúltam már a készülékhez is, és még óvatosabban hallóztam bele. A rossz érzés beigazolódott. A rendőrségtől hívtak, hogy Gergőt előállították. 72 órára előzetesbe veszik, bíróság elé állítják, az dönt majd a további sorsáról.
Őrült telefonálásba kezdtem. Pénz az nincs, hogy jó ügyvédet fogadjunk, hiszen a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) ügyvédje szerint 3-400 ezer a tarifa, bár ő "baráti" áron elvállalja százezerért+ kihallgatásonként, tárgyalásonként harmincezret kér. És ráérünk részletekben fizetni. Nagyon kedves volt. Elmondta, hogy szívesen ad tanácsot... hogy mennyirenagyon fontos, hogy az első perctől kezdve ügyvéd segítse a bajba jutott gyerekemet. Hálásan köszöntem neki a biztató szavakat, de ezer forintom sincs az ő költségeire. Hívtam a missziót, van-e jogsegélyszolgálat, ügyvéd-önkéntesekkel, akik segíthetnének. Van, beszélnek Eszterrel, intézkednek, hívnak.

Legnagyobb meglepetésemre,  visszahívást kérő sms jött Gergőtől. Az ütő megállt bennem, amikor fojtott hangon megkérdezte, mikor jön már az ügyvéd. Döbbenten kérdeztem, hol vagy? A rendőrségen.! - válaszolta ingerülten.
Ez a gyerek nem normális!- gondoltam magamban, bár hangot nem adtam a gondolatnak. Ott ül a zsaruk között  irodában, fogdában, mittomén, és HASZNÁLJA A TELEFONJÁT. Hallottam a háttérben, hogy szóltak, tegye már el azt a telefont. Hogy neki, vagy másnak hangzott el a felszólítás, nem tudhatom, engem megrettentett. Papus azt mondja, ha nem lett volna szabad a telefonálás, elveszik tőle a ketyerét. Lehet, én frászt kaptam, na!

Még vártam Eszterék telefonját, mikor (fél négy körül) megint Gergő hívott. Hol vagyok, meddig dolgozom, mikor találkozhatnánk. Nem is értettem, de komolyan, hogy mit mond... kérdez... Mikor találkozhatnáááánk??? Méér, hol vagy? Kiengedtek. - jött a válasz.

A találkahelyen nem egyedül várt. A régi barát, Viktor volt vele, ő azonnal tudott menni hozzá, amint hívta.
Mi történt? Miért vittek be? Miért engedtek ki már ma délután? Mostmivaaan????
Alig-alig kaptam értelmes választ.
Láttam rajta, hogy valami van benne, kérdeztem, mi az. Csak nyugtató! - csattant föl NAGYON ingerülten. - Hagggyál már te is békén!
Elnémultam. Percek teltek el (én legalábbis így éreztem), mire újra szólni tudtam. Közben Viktor kínosan feszengett, s az első lehetőségnél villámgyorsan távozott.
Miben segíthetek? - kérdeztem szomorúan. Pénzt kért útiköltségre. Adtam neki. Aztán elköszöntem tőle, és elindultam az ellenkező irányba.
Szeretlek anyu!- hallottam még a hátam mögül... vagy már előttem járt akkor? Nem tudom.
Úgy éreztem magam, mint egy búgócsiga.
Mint akit megpörgettek, és még mindig forog.
Mint akinek fogalma sincs, merre van előre... vagy hátra... vagy mi a fene is van most?!

Gáz

Az a bűnös gondolatom, rossz érzésem támadt ma főzés közben, hogy a szolgáltató úgy próbálja ellensúlyozni a bevételei csökkenését, hogy egyre sz@rabb minőségű gázt szolgáltat, több fogyasztásra kényszerítve a népeket. Valamit belekever... vagy mittomén...

Sárgás a színe, szép, kék helyett.

És baromi BÜDÖS van.

A mosolygó, dalos pacsirta

:o))))))))))

Ide nem jehet jépni! Eeeeez KA-KI!!!

Erdőben kirándult a család, nagyistul, kutyástul, mindenestül...

Séta közben SáraMayaApa rágyújtott.

Maya csípőre tett kézzel megállt az apja előtt, és felháborodottan mondta: ITT NEM!

Annyaa jánya, de NAGYON! :o))))))

Miért szeretem a Nagyit

"A Nagyi engedékeny, és mindenkit szeret.

Nagyon szeret ránk vigyázni.

A Nagyi mindig gondos.

Készen áll minden dologra.

Mindig tudja, hogy mit akarok.

Azt akarja, hogy okos legyek, és túl sokat akarja, hogy szorzótáblázzak.

És most eldöntöttem, hogy mindig szót fogadok neki, mert Ő csak jót akar nekem mindig, mert Ő ezt már átélte.

De azért nem hagyom, hogy állandóan csak szorzótábla legyen.

Nagyon szeret minket.

Mindig előre készül.

Mindenért agod.

Néha azt akarja, hogy túl okos legyek.

Néha civakodunk, de hamar túlesünk rajta, ez kb. 5 perc szokott lenni.

Azon szoktunk összeveszni, hogy én tévézni akarok mindig, és sosem szorzótáblázni.

Én rájöttem, hogy már nagy vagyok. 

Ezért nagyon sokat fogok segíteni a Nagyinak.

Sokszor van programja, és ezért nem tudok sokszor menni hozzá."

/by Sára:o))))/