Aszonggya Papusom, úgy menjünk ma is a gyerekekhez, hogy részesei lehessünk Zsebigyerek ébredésének. :o))))
Mert egy tündér, és imááádnivaló, ahogy ébredezik.
Kinyitja a szemét, körülnéz, föláll, körülnéz, gagyarászik, visszafekszik... Nagyapó /meg mindenki más :o)))/ ül a kisággyal szemben, lesi őt. Zsebi észreveszi a kukucska felnőttet, néz, nééééz, vigyorog, föláll, megmutatja a nyuszit, mert vele (és mackó komával) aludni a legjobb, aztán rikolt egyet, jóóó hangosan, mert muszáj mindenkinek elmondania, hogy "Fölééébredtem, és az élet szép!"
Akkor kivesszük a kiságyából, összebújunk még egy kicsit ezzel a hálózsákos Kiscsikóval, mert az olyan finom!!!
Nemsokára a mindennapjaink része lesz ez az élmény!!!
Ennél szebb dolog pedig nem is kell.
És most indulunk tovább karácsonyozni... :o))))
Ma sikerült fotózni Töpörtykét, alig ébredősen, hálózsákosan, Nagyapó-szeretgetősen... :o))))
de szép, nagyon szépen írtad le,
VálaszTörléspersze ilyen Zsebtündérről könnyű:))
nem tudom, hogy csinálják a picik: ébredéskor olyanok, mintha álmukban tündérekkel játszanának egy másik világban: mind olyan gyönyörű reggel, a legszebbek akkor.
Néha azt gondolom, milyen fárasztó lehet másnak az én Zsebi-ömlengésem. Biztosan van ilyen is. És épp ezért, nagyon jólesik, hogy van, aki megérti, elképzeli, vagy saját tapasztalatból TUDJA, miről beszélek.
TörlésAzt mondta emberem, érti ő, hogy meg akarom mutatni Zsebit ébredés után, de a kincset érő pillanatok még a fény beengedése/villanyoltás előtt vannak. AZ ezeken a fotókon már nem látszik. Ami igaz. Azt nem zavarnám meg semmi pénzért vaku-villogtatással. Hiszen olyan bensőséges... olyan finom... annyira jó, hogy részesei lehetünk.
És akkor az illatáról még nem is beszéltem... :o)))
TörlésÚúúúúúgy sajnálom szegény Papusodat! biztosan rettenet nehéz dolga volt, míg rávett a látogatásra... :) :) :)
VálaszTörlés:o)))))
TörlésItt lenne az ideje, hogy legyen végre nekünk is unokánk, mert
VálaszTörlés-nem néznénk a híreket,
nem izgatna semmi más csak az, hogy őt látom - e eleget-mindig sütne a nap a szívemben
-semmi másra nem tudnék gondolni csak arra, hogy miként tehetném őt még boldogabbá!
varázslatos állapot nagyszülőnek lenni. Örülök, hogy Ti már ebben a boldogságban élhettek!
Millió Puszi
Varázslatos állapot, bizony! Egyszer Te is átéled majd mindezt. Mert MEGÉRDEMLED! :o)))
TörlésBoróka olyan összeszedetten leírtad azt, amit én póriasan csak így fogalmazok; csurgatom a nyálam, s irigykedek.... bár Nati ezt is meg szokta érteni.... :)
VálaszTörlésKati!
TörlésIgazad van. Így is érti. Sőt így sokkal igazabb.
:)))
Nagy öröm látni, az illatuk meg felidéződik.
VálaszTörlésMit csináljak ezzel a két, gyakorlatilag felnőtt unokával? A nagyobbik képeivel dicsekszem, amiket készít - ha jól meggondolom, hivatásszerűen is ez a dolga. A kisebb is jövőre nagykorú. Még szerencse, hogy Éndrágám unokái fiatalabbak. A legfiatalabb meg igenis kinevezett a sajátjának, van róla kép, tessék megnézni!
Stali! Ebben az új blogodban nem tudsz valami átjárót beépíteni a fotókhoz? Biztosan van egyszerűbb útja is, de én mindig elmegyek a régibe, (igaz, még ott is találok "olvasókát"...) s onnan közelítem meg a fotókat. Vén létemre csak a kályhától tudok elindulni....
Törlés