"A diófáról nem lehet lelkesedés nélkül írni. Ő a kert nesztora, szeniora, bölcs, öreg uralkodója. Magas és szélesen elterülő koronája sok helyet követel.
Mégsem sajnálom tőle, mert a diófa kínálja a legszebb, legillatosabb lombsátrat; az ő árnyékában otthon érzi magát a kertész, mert az ide állított ülőalkalmatosságon a legkellemesebb tavasztól őszig reggelizni, olvasgatni, délután egy jóízűt szunyókálni, vagy barátokkal egy pohár pincehideg bort, forró, illatos kávét elfogyasztani, esetleg egy izgalmas ultipartit eljátszani. És persze a frissen szedett, feltört, meghámozott dió se utolsó dolog, különösen, ha néhány szem édes szőlőt is nyújt hozzá a kert." - írja Bálint gazda itt.
Nekem nagy szerelem a mi mártoni diófánk. Nem tudnám szebben fogalmazni, mit érzek, ha ott vagyok a kertben, ha terítek az alá tett asztalra, ha hintáznak az ágára szerelt hintán az unokáim. Mindig is azt éreztem, hogy ő lesz az, aki IGAZÁN hiányozni fog, ha egyszer eladjuk a nyaralót.
Tegnap este, a vacsora asztalnál beszélgettünk, tervezgettünk, mi lesz, hogy lesz, ha egyszer megvalósíthatjuk az álmunkat... nagy ház, nagy kerttel, birtokkal... saját gazdasággal.
Én soksok diófát szeretnék. Megtanulni a diófát nagyonnagyon. Mindent tudni róla, gondozni, szeretni, és ezt a szeretetet megmutatni az unokáimnak is.
Amikor szedjük a diót, amikor törjük a karácsonyi (vagy máskor sütött) süteményeinkhez, mindig eszembe jut Csaba testvér története a kilenc diófáról. Ismeritek?
Aztán este, mikor leültem a gép elé, Bálint gazda mondatai jöttek a szemem elé.
Mi ez, ha nem égi jel? :o)))))
Hamarosan meg lesz az a ház, a gazdaság és még Márton is lehet, hogy megmarad. Mert az a diófa nektek mesél. Csak nektek!
VálaszTörlésÉs micsoda történetei vannak!
TörlésEgy diófa-csemetét már ültettem Sáráéknál, egyet kapott a szomszéd kert, Mártonban. Ez utóbbit rendszeresen láthatom. Gyönyörűen fejlődik. Szívet melengető... :o)
Egy csemetét ha van még én is szívesen ültetnék a kertünkbe öreg ötyés napjainkra.
VálaszTörlésHa lesz még, gondolok Rád! :o)
Törlésez de szép
VálaszTörlésszeretem az ilyen otthonízű kertet, családtag-diófát...
mindig vágyom, hogy fát ültessek, de sosem volt kertem, meg még állandó lakhelyem sem
Kívánom, hogy megvalósuljon a vágyad! Ölellek!
TörlésGyerekkoromban nagymamámék udvarán volt egy ilyen diófa. Így utólag tudom, hogy mennyire szerettem, és a képed most újra felidézte az érzést bennem.
VálaszTörlésNekem is vannak gazdasággal kapcsolatos álmaim, néha mennék falura, vagy akár tanyára is. Lehet, hogy később majd lesz lehetőségünk nekünk is...?
Igen, nekem is vannak ilyen érzés-emlékeim a nagyszüleim diófájáról. Gyönyörű volt!
TörlésA gazdaság... Én ízig-vérig pesti lány vagyok. Hat éves korom óta városban élek, nem értek a gazdálkodáshoz. És azzal együtt, hogy nagyon akarom, bevallom őszintén, kicsit félek is. Képes leszek-e beleszokni? Megtanulni az új dolgokat (Hiszen kevés fogalmam van arról mit jelent diófát nevelni).Mit tudok majd hozzátenni a boldogulásunkhoz?
Szóval van bennem millió kérdés, kétely, de nagy akarás is.
Na meg a diófák szeretete. Talán ez is segít majdan valamit. :o)