 |
| A kék madárkát Sárabogár festette |
... amikor már nem sóder, sitt, szemét... építkezés lesz az ablakunk előtt/alatt, hanem fű, fa, bokor, meg mindenféle szépséges zöldek, akkor a fiúkat megkérem, készítsenek Zsebinek és nekem egy madáretetőt. Régóta itt van a gondolataimban egy.
Meglessük majd az ablakon keresztül, csendben, nehogy megzavarjuk őket, milyen madarak lesznek a kosztosaink. Zsebi fogja beletenni az etetőbe az elemózsiát nekik, majd én jóóól fölemelem, ha még olyan töpörty lesz, hogy nem éri el.
Szeretnék valami nagyon szépet, kedveset.
A képen lévő például nagyon jópofa, csak egy baja van: nem fából készült teljes egészében. Nádtetős kis vityilló volt ez is eredetileg, csak aztán SáraAnya megunta, hogy a galambok évente tönkretesznek egyet-kettőt. Gondolt egy nagyot, megfordította a Dédi rozsdás-kopott vájdlingját, kicsit kikupálta, oszt ez lett belőle.
Szóval jójóóó ez is, de nekünk fából lesz.
Már alig várom! :o)))
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése