Mottó

" A Nagyi azért kövér, mert tele van szeretettel."

2013. január 13., vasárnap

Totyogós



Minden mozdulatában csoda...






Köszönöm Őket a Sorsnak!








5 megjegyzés:

  1. Papa megdicsőülése is pompásan látszik!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Papa minden pillanatban megdicsőül, mikor az unokájára néz... gondol... :o)))))

      Törlés
  2. Valahogy a Nagyit is szivesen megnézném egy ilyen pillanatban. Ide képzelj egy füligmosoly jelet!

    VálaszTörlés
  3. Egyrészt látom magam előtt, amint az olvadozástól Papusod alatt már tócsa van, másrészt nem akar néhanap Ő is fotózni? Márcsak azért is, h. Téged is lássalak tócsában... :))

    VálaszTörlés
  4. Az a helyzet lányok, hogy nem várok senkire sem, ha fotózásról, videóról van szó. Mert a pillanat nem örök. Így is lemarad a masina sok mindenről. Ami persze nem olyan nagy baj, hiszen az emlékeinkben azért ott marad. :o)))
    Néha Ilcsinek jut eszébe, hogy kivegye a kezemből a gépet, vagy elővegye a másikat (az övékét).
    Itt nem én, vagy a Papus a lényeg... hanem Zsebibabánk (és majdan a többi unokánk) fejlődése. Lépésről lépésre. Ahogy elkezdett mászni, enni, pohárból inni, hogy milyen volt az első spenót-evés Apával. Az első fölülése egyedül.
    Hogy megnézhessem ezredszerre... kétezredszerre ahogy az első lépéseit megtette.
    Hogy egyszer majd, ha eljön a hetvenedik születésnapja, a gyerekeinek, unokáinak legyen miből emlék/fotó falat összeállítani. :o)))

    Ahogy én tettem az Anyukám 70. születésnapján. Emlékeztek?

    (Ide most szerettem volna belinkelni a régi blogból az Ancika-buliról szóló bejegyzést... persze közben jól el is olvastam volna. :o))))
    De a freeblog megint beintett. Pffff!!!!)

    VálaszTörlés