Január... hóvirág... Zsebgyerek... fűtés...

Mártonban voltunk ma délelőtt, hogy az éves gázmérő-leolvasást megejthessük.

Sok kedvem nem volt a kiránduláshoz. Sz@rul vagyok, millió dolgunk volt itthon, deazééééé...
A hóvirágok évről évre ámulatba ejtenek. Csodaszép, ahogy kidugják virág-fejecskéjüket a hó alól. Imádom őket!

Próbált megszökni előlem, röppent ide... oda... de én voltam az ügyesebb. :o))

Hazafelé bekukkantottunk Zsebgyereket nézni/ölelni/puszit adni sokat, együtt ebédelni. Én persze csak módjával imádtam ma, ne legyen Ő is újra köhögős.

Nem volt végig ilyen komoly. :o))

Aztán itthon rámolás, főzés, rámolás, sütés, rámolás, mosás, rámolás, rámolás. Ja, és még rámolás is!

Most ott tartunk, hogy szinte mindenünk 12 m2-nyi területre van bezsúfolva... Konyhából, előszobából, fürdőből... Ja! És itt alszunk majd mi is a jövő héten. 

Próbáltam a fontos dolgokat szem elé eldugni valahová... remélem, mikor szükségünk lesz szappanra, fésűre  mifenére, eszembe jut, hová is tettem. Reggel még takarás, fóliázás, kávéfőzés termoszba, aztán én elhúzok másfelé két napra, hogy ne legyek láb alatt. Embörnek annyira nem tetsz, hogy megyek, de mi a fészkest csináljak itthon a grimbusz alatt. A lakásban hűvös lesz, vésnek, betont bontanak... a szerelő megkérdezte kedden, "Ugye nem akar sokáig aludni a hétvégén egy szomszéd sem?" Meg azt is mondta még a múltkor, hogy "Van hová mennie a következő két hétvégére?" 

Hát van. Én addig egy kicsit kuckósodni akarok. Valahol...